Váchartyán község honlapja

A falu eredetét egyes források Kr.e. 3000-re teszik, a régészeti kutatások, melyeket a Várhegyen végeztek, Kr.e. 1900-900 közé teszik, hiszen az itt talált bronzkori leletek a kései avarok településének nyomait mutatják.
A honfoglalás idején az első lakói a Kér-Keszi nemzetségéből lehettek. A település neve a "harka, horka, karcha, Karchasz ..." szóból, illetve méltóság elnevezéséből való. Személynévként Tétény (Töhötöm) fia Horka őrizte meg. A horka tisztség legismertebb viselője Bulcsú (v. Vérbulcsú) volt.

A mai Váchartyán területén valamelyik Kér-Keszi törzsbeli harka (talán éppen Vérbulcsú) szálláshelye állhatott. Írásos bizonyítékok nincsenek róla, de több tény azt látszik alátámasztani, hogy a község valamikor Kr.u. 990 körül települt. (pl: a katolikus templom "keletelt tengelyű", ami azt jelenti, hogy az oltárra néző hívő keletre tekint; ez a fajta tájolás a bizánci ágra enged következtetni. Jól tudjuk, hogy a magyar nép keresztény hitre térítésében nemcsak a "nyugati", hanem a "bizánci", tehát keleti szerzeteseknek is jelentős szerepük volt.).

Az első írásos emlék 1227-ből származó birtok visszaváltásról szóló okirat. "1276. may. 20. Laterán. V. Ince pápa a dunaszigeti Szent Mária monostor apácáit összes birtokaikban és kiváltságaikban megerősíti. Többek között Nemegh, (Kisnémedi) Haargun (Váchartyán) összes birtokában és tartozékaiban..." 1325. febr. 24. Visegrád. I. Károly király megerősíti, hogy a Rátóti család köteles átengedni Kisnémedi, Hartyán és Selip birtokokat Micsk bánnak. Zsigmond király 1426-ban Váchartyánt Kismémedivel együtt Miklós váci püspöknek. És maradékainak adományozza.

Közel Váchoz, a Vác-Aszód-Hatvan összekötő út mentén, a "Hadak útjában" fekszik a falu. Ez a tény nemcsak a török időkben, hanem az azt követő évszázadokban is meghatározza a község sorsát. Hartyán már 1546-ban a török adófizetője. (Emlékeztetőül az ország 1541-ben Buda elestével szakad három részre)

Vác felszabadulása után (1684) közel egy évtizedig lakatlan maradt a község. 1702 a Rákóczi szabadságharc (1703-1711) küszöbén a falu lakossága 150-200 lélek lehetett, de a pusztítást még nem heverte ki, ugyanis ebben az évben a vármegye határozata alapján "...Kis-nemegy, Hartyán, Rátoth falvak egy év hadiadó mentességet kapnak." 1705 a község újratelepülésének, a közigazgatás újraszerveződésének a dátuma, ebben az évben készül el a falu első pecsétje.

A szabadságharc bukása után újabb megpróbáltatások mellett például az állami sófuvarozásokhoz is jobbágyi ingyen munkát használtak fel. Pest megye két "sóút"-ja közül az egyik, a Tokaj-Hatvan-Aszód-Vác vonalon érte el a Dunát. Nyilvánvaló, hogy itt ismét "útbaestünk". Az 1700-as évek végén kezdődött itt az "új falu" építése. 1785.április 15-én elkezdik, a "javított hit" azaz a protestáns gyülekezet tagjai, a református templom építését.

1802. megépítik a Rudnay kastélyt, mintegy húsz holdnyi park tartozott hozzá, eredetileg francia stílusban építették meg (a Rudnay családban találhattuk Veres Pálné nevét, akit a magyarországi nőnevelés úttörőjeként szokás említeni. Rudnay József feleségül vette Veres Pálné leányát Szilárdát. 1863-ban költöztek Váchartyánba, és Veres Pálné haláláig, 1895. szeptember 28-án bekövetkezett haláláig igen élénk társasági élet folyt itt. A nagy társasági élet egyik oka, hogy a férj, Rudnay József megyegyűlési képviselő, a választó kerületi bizottság elnöke volt. A másik ok, az anyós, Veres Pálné hatása.

Ebben az időben, az Ő meghívására, a kastélyban neves közéleti és irodalmi személyiségek fordulnak meg: Mikszáth Kálmán, Madách Imre, / a hagyományok szerint itt olvasta fel első alkalommal Az ember tragédiáját / Vámbéry Ármin, Gyulai Pál, Vadnay Károly, Palágyi Menyhért, gr. Vay Sándor, br. Podmaniczky Frigyes, Madarász József és sok más korabeli híresség.)

A falu történelme szempontjából az 1848/49-es szabadságharc eseményei közül kiemelkedik a "második" váci csata. Az intervenciós orosz csapatok főhadiszállása volt a község. A fővezér, Paskiewics herceg, táborszernagy, a Rudnay-kastélyban lakott és onnan irányítja a csapatok mozgását. A református templomban ápolták, s miután belehalt sérüléseibe a református temetőben temették el, a magyarországi hadjárat során elesett legmagasabb rangú orosz főtisztet (Voronczov-Daskov Verzidin herceg, alezredes).

A szabadságharc kapcsán még egy emberről kell említést tenni: Halászi Károlyról, aki a református felekezet tanítója volt. A szabadságharcban való részvételéért Fóton kivégezték. A falu elöljárói tiszteletük jeléül az iskola utcáját Róla nevezték el, ma is ez a név díszíti az utca névtábláját.

1867 a kiegyezés éve, és hosszú idő óta az első országgyűlési választások éve is. Rudnay József, aki nem sokkal a kiegyezés előtt lett, a Gosztonyi birtok egyik örököseként, Váchartyán egyik részének földesura, a váci Választókerület elnöke, azon munkálkodott, hogy a váci kerület országgyűlési képviselőjének a száműzetésben élő Kossuthot nyerje meg. A meghívó levél innen ment el Turinba, és ide, Hartyánba érkezett meg a válasz is, melyben Kossuth a politikai helyzetet elemző levelében közli, hogy a jelölést nem tudja elfogadni. 1873-ban nyerte el végső formáját a Gosztonyi kastély, mely szintén egy hatalmas park közepén állott.

1911. a vasútvonal megnyitásának éve. A községet érinti a Rákospalota-Veresegyház-Gödöllő ill. Vác-i vasútvonal

1922. megnyílik a "Gosztonyi-féle villanytelep", mely 110 voltos egyenáramot szolgáltat

1931. A község képviselőtestülete nagyméltóságú vitéz jákfalvi Gömbös Gyula m. kir. Honvédelmi miniszter Urat a rombadöntött Haza feltámasztása körüli kifejtett bátor és erélyes magatartásáért és munkájáért Váchartyán község díszpolgárának megválasztotta

1932-ben megkezdték a Népház felépítését.

1936. június 1-én felavatták az I. világháborús hősök emlékművét.

1940. átadják az Állami Óvodát

1942. elkezdik építeni a leventeotthont, (jelenleg a fogorvosi rendelő és a gyermekorvosi rendelő működik itt) A közgyűlés engedélyt ad a mozi működtetéséhez.

1944. december 9-én kivonulnak a faluból a németek és átveszik helyüket az oroszok. A II. világháborúban hadbavonultak száma 45-48 fő, akiknek többsége hosszú hadifogság után tért haza. A legutolsó hazatérő Szilassy József volt 1948 nyarán. A csendőrség által 1944-ben elhurcolt két hartyáni zsidó családból egyetlen férfi , Weisz Ernő , maradt életben. A visszavonuló német csapatok tönkretették a Vác-Veresegyház-Rákospalota villamosított vasúti pályát.

1946. rendbehozzák a Gosztonyi féle villanytelepet; létrejönnek a földigénylő bizottságok.

1948. augusztus 20. átadják, az első harminc között az országban, a gépállomást, a falut bekapcsolják az országos egységes villamosenergia hálózatba a Gosztonyi kastélyt átalakítják kultúrotthonnak

1949. megalakul a helyi "Vörös Ököl" TSzCs

1951. megalakul az "Alkotmány" Termelő Szövetkezet

1956. szeptember 1-én megszüntetik a faluban a kuláklistát

1967. április 4. átadták a Művelődési Házat, melyről a TV Híradója is tudósított, a falu történetében első alkalommal

1968-72 járdaépítési program

1972. a falu csatlakozik a Vízmű Társuláshoz; ettől az évtől napjainkig ez a vezeték látja el ivóvízzel a települést

1975. Kisnémedi, Püspökszilágy és Váchartyán községek összevonásával "nagyközséget" csináltak Hartyánból, itt volt a Közös Községi Tanács épülete, és a közös tanácselnök hivatala

1990. a fenti három község szétválik, és mindhárom faluban polgármesteri hivatal alakul.

Forrás: Váchartyán Község Fejlesztési Koncepció és Stratégiai Program, 2004

Parlamenti képviselőnk

Harrach Péter

Harrach Péter

Magyarország címere

Magyarország címere

Pest Megye címere

Pest Megye címere

Kormányablak

Kormányablak

Panasziroda

Pest Megyei Békéltető Testület