Római katolikus templom
A falu közepén álló Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom a 13. században épült román stílusban. Első harangját 1696-ban öntötték. Mai formáját részben a középkori alapok felhasználásával, az 1787-ben történt barokk átépítéssel és bővítéssel kapta. Ekkor épült a féltetős sekrestye is. A torony a mai formáját az 1992-ben végezett felújításkor nyerte el, amikor a gerendázatot kicserélték és a magasságát két méterrel megemelték.
A szószék előtt szívtalapzatú, kőből készült, a 18. századból származó keresztelőkút látható. A templom oltárképe ismeretlen, 19. századi mester alkotása, az oldalfalain szintén ismeretlen mester által festett tizenöt kép Jézus szenvedéseinek egyes állomásait örökíti meg.
Református templom
Az egyhajós copf stílusú református templom a község második legrégebbi műemléke. 1785-ben épült, akkor még torony nélkül az udvarra néző bejárattal. A homlokzat előtti torony és a fő útra néző bejárat csak tíz évvel később készült el. 1901-ben jelentős felújításokra került sor. A bejárat elé ekkor épült az oszlopos porticus. Jellegzetessége a téglából épült, padozaton álló szószék, klasszicista hangvetőjét csillag díszíti. Orgonája az országban a legrégebbi darab, 1885-ben újították fel. Az egyház műemlékei közé tartozik az 1600-as évekből származó Úrasztal és egy úrvacsora kehely.
Rudnay-kastély
A falu XVIII. századi birtokosa a Gosztonyi család, több udvarházat is építtetett. Ezek közül a képen látható földszintes, középtengelyében oszlopokkal alátámasztott, oromdísszel hangsúlyozott gazdag copf díszítésű kastély 1802-ben épült kora klasszicista stílusban. Gosztonyi Mihály és felesége Zsemberi Anna építette a családi feljegyzések szerint Isidore Canevale francia építész tervei alapján. Az oszlopos fogadótérből nyílik a kertre néző díszterem, ahol a mennyezeten és az oldalfalak jó részén még megvan az allegorikus jeleneteket építészeti keretbe foglaló falfestés. A belső tér jellegzetessége, hogy eltérő építészeti megoldások találhatók az egyes szobákban. A kastélyhoz valamikor húsz holdnyi park tartozott, amely eredetileg francia stílusú volt, majd angol stílusban építették át. Az épület jelenleg állami tulajdonban van és üres.
Gosztonyi-kastély
Korát tekintve a legfiatalabb műemlék. Építési dátumát pontosan nem ismerjük, a 19. század első felében épült klasszicista stílusban. Az 1841-ben készült térképen még nem a mai kastély alaprajza szerepel, a rajzon csak a mellékszárny látható. 1873-ban alakították át eklektikus stílusban. Ugyanúgy, mint a másik kastély, eredetileg ez is kerítéssel határolt gondozott park közepén állt. Az ötvenes évek elején a parkot kettészelték a Vác-Aszód vasútvonal építése során. Az épület 1946-ig a Gosztonyi család birtokában volt. Jelenleg a Napközi Otthonos Óvoda és Konyha működik benne.
Táncsics utcai pincesor
A temetődomb oldalába mélyített pincék a település lakóinak gazdasági tevékenységének kiszolgálásra épültek. A koncentráltan megjelenő pincék sokaságának indoka a településközponthoz közeli egyetlen olyan magaslat, melybe pincéket lehetett mélyíteni. Egyedi megjelenése, településszerkezeti jellegzetessége miatt élvez védelmet.
Földvár
A község határában, az Aszód felé vezető főút mellett a Várhegy nevű dombon ismeretlen körülmények között keletkezett kisméretű vár vagy őrtorony alaktalan maradványai láthatók.
Földváry László helybéli református lelkész 1901. évi levelében azt írja, hogy a birtokában lévő okmány szerint 1227-ben egy vár állott ezen a helyen, melynek romjai még a XIX. század végén is álltak. Nem tudjuk, hogy milyen körülmények között vált rommá.
Virágh Dénes 1976-os felmérése után 1976 közepén Miklós Zsuzsa végzett ásatásokat ezen a területen. Kőépítkezésnek nem találta nyomát, de számos patics- és gerendaépítkezésre utaló lelet került elő. A földvár keletkezését az előkerült leletanyag alapján a XII. század második felére teszi, pusztulását a XIV. száza második felére datálja.